Fogmegtartó kezelések

Fogtömések – kis és nagy mértékű szuvasodásnál

A fogszuvasodást savképző baktériumok okozzák azáltal, hogy bizonyos szénhidrátokat lebontanak. Ilyen például a cukor, fruktóz, glükóz, stb. Ezekből az anyagokból a baktériumok melléktermékként savat képeznek, mely károsítja az alacsony pH-ra érzékeny fogfelszínt. Ez az elváltozás eleinte egy visszafordítható folyamat, amely egy idő után tovább terjedhet, és visszafordíthatatlan roncsolódást idéz elő. A fogszuvasodás mértékétől függően különböző eljárások léteznek a fog funkcionális, esztétikai és morfológiai helyreállítására.

A fogtöméssel tulajdonképpen a szuvasodás által okozott foganyag vesztést állítjuk helyre. A szuvas területek eltávolítását követően a fog koronájának anatómiai formáját tömőanyag segítségével állítjuk helyre.

A tömések anyaga ma már porcelán, vagy műgyanta bázisú anyag, melyekből a fog színével harmonizáló, esztétikus, hosszú távon jól funkcionáló tömések készíthetők. Túl nagy hiányok esetén viszont nem lehet töméssel helyreállítani a fog struktúráját, ilyenkor úgynevezett fogművek készítéséhez kell folyamodni,inlayt vagy onlayt készítünk, melyeket lenyomat alapján a fogtechnikai laboratóriumunk állít elő. Ezek anyaga lehet műanyag, kerámia, nemesfém.

Mi az Inlay?

Az inlay, más szóval betét igen tartós és esztétikus tömésfajta, amely a hiányzó fogszövetet pótolja, helyreállítva annak anatómiai formáját, rágóképességét, funkcióját. Az elérhető betét típusok tekintetében – a funkcionális és esztétikai igényeket, valamint az anyagi lehetőségeket figyelembe véve – számtalan megoldás kínálkozik. Nagy előnye, hogy alkalmazásával a megmaradt fogmennyiség megmenthető, megtartható, továbbá az, hogy alkalmazásával élethűen utánozható bármilyen fog színárnyalata, egyéni színezettsége, így mosolya természetessé, harmonikussá válik. Az általunk alkalmazott esztétikus betétek minősége kiemelkedő, rágóstabilitásuk hosszú távra kínál megoldást.

A betét elkészítéséhez két alkalom szükséges;

• Első alkalommal az előkészítés és lenyomatvétel történik, ami a fogtechnikushoz kerül. Többnyire egy hét alatt elkészül; ez idő alatt a fogba ideiglenes tömés kerül.
• A fogtechnikai munka után az elkészült inlayeket az orvos speciális ragasztóval az üregbe ragasztja.

Mikor célszerű alkalmazni?

• Amikor a fogszuvasodás a fogfelszín két vagy több részére kiterjedt.
• Az eltávolításra kerülő tömés melletti szuvasodás érinti a fog egy vagy két, a szomszédos foggal érintkező felszínét.
• Régi, nagy kiterjedésű amalgám tömés helyettesítésére, vagy a csücskök pótlására.
• Gyökérkezelt fogak fedésére.
• Esztétikai okok miatt (a rágófog elszíneződött, a fog struktúrája veleszületetten hibás), ha a fog alakilag nem megfelelő, illetve rágófunkciója nem kielégítő.
  – Gyökérkezelés:

Mikor válhat szükségessé a gyökérkezelés?

Amikor a pulpa, vagyis az ereket, idegeket tartalmazó lágyrész begyullad vagy megfertőződik, esetleg gennyzacskó alakul ki, szükségessé válhat a gyökérkezelés. Erőteljes szuvasodás esetén fogbél begyulladhat, ráterjedhet a foggyökér környékén lévő csontra és egy ún. gyökércsúcs körüli elváltozást okoz, amely intenzív fájdalommal, harapási érzékenységgel jár. Ha a gyulladást nem szünteti meg fogszakorvos, akkor a fájdalom, így a gyulladás tovább terjedhet, akár az egész álkapocs begyulladhat. Szükségessé tehetik a gyökérkezelést továbbá a baleset, illetve hő- és kémiai ingerek során bekövetkezett fog sérülések, illetve gócmentesítési folyamatok.

Miért kell végrehajtani?

Amennyiben gyulladás miatt válik szükségessé a gyökérkezelés, akkor szinte biztos, hogy baktériumok vannak a gyökércsatornákban és a gyökércsúcs körüli elváltozásban. A sajátos anatómiai helyzetből kifolyólag ezek a baktériumok nem pusztíthatók el antibiotikum szedésével, mivel nem tud terápiás koncentrációban felhalmozódni a hatóanyag a csontban lévő üregben, illetve az elhalt fog belsejében. A kórokozók kiirtása és eltávolítása mindenképpen szükséges, különben újra és újra fellángol a gyulladás. A gyökérkezelés során a gyökércsatornák mechanikus tisztítása az egyik legfontosabb feladat, amely a kémiai tisztítással kiegészítve garantálja, hogy a csatornák valóban csíramentes állapotba kerüljenek.

A gyökérkezelés menete:

• Első lépésként a foggyökér csúcsáról röntgenfelvételt készítünk a probléma felmérése érdekében.
• Ezt követően érzéstelenítés, majd a fogbélüreg feltárása következik, ami tulajdonképpen fúrást jelent.
• Amennyiben a fogbélüreg alja láthatóvá vált, a gyökércsatorna-bemenetek feltárása következik.
• Miután valamennyi csatornát megtaláltuk, átjárhatóvá kell tennünk őket. Erre a feladatra speciális, kisméretű műszereket használunk, amelyek egyaránt alkalmasak reszelésre és tágításra.
• Miután átjárhatóvá tettük a csatornákat, áttérhetünk a hosszmeghatározásra.
• A megfelelő fertőtlenítő átöblítő oldat állandó alkalmazása mellett enyhén tölcsér alakúra formáljuk a gyökércsatornákat.
• A gyökértömés általában több ülés alatt készül el. Az első ülés alkalmával egy Ca(OH)2- (kálcium-hidroxid) tartalmú gyógyszeres paszta kerül a csatornákba és ideiglenes tömés a fogba.
• A gyógyszer 1-4 hétig maradhat a fogban, indokolt esetben 1-2 cserére is sor kerülhet.
• Amikor a fogorvos tisztának nyilvánítja a csatornákat, következhet a gyökértömés, utána pedig egy ellenőrző röntgen.

Gyökérkezeléssel kapcsolatban felmerülő esetleges nehézségek

Ritka esetben előfordulhat, hogy a gyökérkezelés nem jár sikerrel, melynek több oka is lehet: lehetséges, hogy a csatornákat nem sikerült megfelelően kitisztítani, mivel azok görbék, túl szűkek voltak. Másrészt az is előfordulhat, hogy a fedőtömés vagy a korona nem megfelelően zárta le a fogon fúrt apró lyukat, így a gyökércsatornába ismét baktériumok jutottak be, melyek gyulladást okoztak. Ebben az esetben újabb gyökérkezelésre van szükség, ha el szeretnénk kerülni a sebészeti beavatkozást vagy a fog kihúzását.